BESZÁMOLÓ |> ROMÁNIA 2026.június 1-5

BESZÁMOLÓ MEGTEKINTÉSE (PDF)

2026.06.01. Indulás után első állomásunk Nagyváradon a gyönyörű Szent László székesegyház volt. Bent elénekeltük a székely himnuszt, meglepődésünkre a másik csoportból a tanár úr is csatlakozott hozzánk. Ezután Ady Endre városának híres helyszíne, az Emke kávéház mellett sétáltunk, majd a Vármegye házánál álltunk meg, amely inspirálta Ady: Fölszállott a páva című versét. Megtekintettük az ő és a kortárs írók-költők szobrait, a híres színház épületét. Az eső sürgetésére buszra szálltunk, és a Király-hágó után első szálláshelyünk, Nyárádszereda felé vettük az irányt. A Bekecs panzióban finom és bőséges vacsora várt minket, majd a szálláshelyek elosztása után lassan mindenki elcsendesedett.

2026.06.02. Újabb napunkon az eső sajnos velünk maradt , így a programokat némileg átcsoportosítva indultunk Szováta felé. Ott már ömlött, megvettük a gyönyörű Sóváros összes esőkabátját, és úgy indultunk a Medve-tavat körbejárni. Ez persze nem szegte a kedvünket, de a túra gyorsabb volt a tervezettnél. Ezután a gyergyószárhegyi Lázár kastély volt a következő állomás. A gyönyörű reneszánsz épület, hangulatos, hatalmas udvara ott tartott bennünket. Na és hála Istennek, az eső is elállt ekkorra. Második, állandó szálláshelyünk felé vettük az irányt, ami Gyergyószárhegyen a Kájoni János Gyermekotthon csodálatos épületkomplexuma volt. Viszonylag sok idő maradt vacsoráig, és azután is, aminek a mi gyerekeink kifejezetten örültek. Összeismerkedtek az ottani tanulókkal, életkörülményeikbe volt móduk belelátni. Visszemlékezéseikben ez erősen nyomot hagyott. Hintáztak, fociztak a bámulatos kertben. Azt hiszem, mindenki nagyon jól érezte magát itt!

2026.06.03. Ezen a reggelen csoda volt felébredni! Ahogy a hegyek közül a ködben a nap kitekintett, ugyanolyan álmosan, mint mi...lenyűgöző volt! Sok program várt ma ránk! Borszéken borvizet kóstoltunk.majd a Tündér-forrásnál szintén. Hát.igen, a mi gyomrunk nincs hozzászokva a természetes vizekhez.. Néhányszor meg kellett állnia a busznak...Orotva a következő megállónk. A Csibi-Halas gyógynövénykertek ültetvényeit csodáltuk. Hogyan élnek ezek az itteni emberek! Varázslatos! Minden négyzetcentiméteren érték van. Belőle teákat, fűszereket, arckrémeket.sőt csokit készítenek. Utunk a gyönyörű Békás-szoroson vitt tovább, ahol megálltunk, a busz leereszkedett, mi pedig libasorban a hatalmas sziklák, vízesések között megilletődötten követtük. És a Gyilkos-tó! Látni, beleképzelve a legenda szépséges Eszterét, aki könyörgésére megindult a hegy! Különleges világ...És mindezt egy nap alatt! A mai estén nem kellett altatnunk a gyerekeket.

2026.06.04. Újabb csodás nap áll előttünk. Elindultunk Gyergyóditróra az End-Ibo nevű csokoládémanufaktúrába, ahol, mint megtudtuk, az End: Endre, az Ibo: Ibolya nevet takar. Sajnos, az édesapa már nincs közöttünk, akivel annak idején a feleség elindította a vállalkozást, de szerencsére az utódok folytatják azt. És a nap várva -várt eseménye, a szekerezés következett. Na nem sok ilyenben volt részük ezeknek a gyerekeknek! Három lovasszekér indult meglehetősen gyors tempóban a gyergyói hegyeken élő pásztorok esztenájára. Ott megkóstoltatták velünk a híres ordát, és annak változatait. Vásárolni is lehetett belőlük. Érdekes élmény volt az utolsó molnárasszonnyal, Góga Rózsika nénivel megismerkedni, aki idős kora ellenére nagy szeretettel tanította gyermekeinket szőni. Visszaúton már a lassabb lovak is megbátorodtak. Végül a magyar hősök emlékművéhez gyalogoltunk fel, ahol elhelyeztük az emlékezés koszorúját, elénekeltük mindkét himnuszt: a magyart és a székelyt. Utolsó állomásunk a gyönyörűen felújított, reneszánsz gyergyóditrói templom volt. Igazán elfáradtunk! És ráadásul a helyi gyerekekkel együtt este bukovinai zenére táncoltunk az udvaron! Micsoda élmények!

2026.06.05. Hosszú út áll előttünk, így korán búcsút vettünk szállásadóinktól, aztán irány Marosvásárhely! Útközben többen gyengélkedtek.., talán a borvíz, a sajt, napszúrás...ki tudja... Megérkeztünk ebbe a csodás magyar városba, annak is a szecesszió jegyében épült Kultúrpalotájába. Róth Miksa műhelyében, a Tükörteremben mukkanás nélkül hallgatták a gyerekek idegenvezetőnk lényegretörően izgalmas beszámolóját. Bekukkantottunk a díszterembe is, az orgonát, a híres csillárt...micsoda értékek! Feltöltődve, igaz értékekkel megtelve ültünk vissza a buszba. Hazautunkon a gyengeségektől eltekintve a hangulat oldott volt. Úgy gondolom, a gyerekek érezték ennek az öt napnak a valódi értékét. Otthon apránként, lassan kibomlott a szülők előtt is ennek a néhány napnak minden élménye.